Rengeteg könyv, film szól róla, az MTV pedig még realityt is forgatott a témában, melyben azért kiderült ez-az arról, mennyire lehet komolyan venni ezt az agyba-főbe pufogtatott fogalmat, ami mögé sokan szeretnének elbújni.
Hányszor fordult elő, hogy ilyen helyzetben azzal védekezett nektek egy barátotok/barátnőtök,amikor megkérdeztétek miért nem tesznek valamit,hogy előrehaladjon a dolog, hogy "de hát akkor elveszne a kettőnk közti barátság, ezer éve jóban vagyunk, nem akarom hogy ne legyünk többé barátok"?
Ez a poszt leginkább az én véleményemet, valamint baráti beszélgetéseimből levont tanulságokat tartalmazza, nem vagyok én semmiféle általános igazságosztó, csak aktuális és kedvelt téma, és úgy láttam a blog olvasótábora szereti az ilyen bejegyzéseket.
Létezik barátság férfi és nő között?
Röviden és tömören: szeretnék hinni benne, ahogy szerintem mindenki, de nagyon kevés esetben valósulhat meg.
Az különbözteti meg ezeket a kapcsolatokat a talonban tartástól (
posztom róla itt) , hogy legalább az egyik fél komolyan gondolja , hogy romantikus érzések nélkül kötődik a másikhoz. Ilyen esetekben a hiúság legyezése nem szempont, sokkal inkább a közös témákon, értékrendben van a hangsúly, miként ideális esetben az egyneműek barátságánál is.
Felmerülhet a kérdés- ha egy férfi és egy nő azonos hullámhosszon van, kedvelik egymást,jól érzik magukat együtt, akkor miért nem jönnek össze?
Általában a kémiai kötődés hiánya teszi lehetővé két ember számára, hogy őszinte barátság alakuljon ki közöttük- lehet ez a gyerekkori ismeretség miatt,eltérő szexuális orientáció miatt, vagy mert genetikai szempontból nem illenek össze.
Amit itt leírtam, az az ideális "ahogy-a-nagykönyvben-meg-van-írva" fiú-lány barátság, ahogy annak lennie kéne.
Amikor azonban barátzónáról beszélünk, közel sem ez a helyzet- véleményen szerint senkit nem "taszítanak bele" ebbe a helyzetbe-mindenki saját maga sétál bele, önként és dalolva.
Lehet-e barátság, ahol az egyik fél többet érez?
Nap mint nap titkolni valamit a barátod elől, hazudni neki, elrejteni a valódi érzéseidet és gondolataidat...ilyen egy valódi barátság?
Szerintem ezzel megválaszoltam a kérdést.
Férfiak a barátzónában
Messze több férfiismerősöm került ebbe a maga állította csapdába, mint nő, úgyhogy inkább velük kezdeném. Két típust állítottam fel erre a témára, és azt gondolom, kedves női olvasók, fogtok bólogatni ezeket olvasva :)
Az önbizalomhiányos "Out of my league" típus
Ezek a srácok általában nem a kellemes külsejükkel hódítanak, de többségük szeretni való, jó természetű, ha valaki időt szán arra, hogy jobban megismerje őket. Hátrányos külsejüknek teljes tudatában vannak, viszont irreálisan túlértékelik azt, tőlük hallani a legtöbbet, hogy " a nők csak a jóképű pasikra buknak, nekem esélyem sincs" , és mivel rengeteget keseregnek azon, miért nem születtek Ryan Goslingnak, a kisugárzásuk sem éppen szívderítő.
Ők legtöbbször a "cuki-csinos" nőtípusra buknak, akik pedig jószívű, nyílt és haverkodós teremtések, többségüknek eszébe sem jut, hogy többet is akarnának tőle- és itt jön a bökkenő.
A srác azt hiszi (és meg van győződve róla,hogy igaza van), hogy egy ilyen lánynál semmi esélye nem lenne, ezért a "hátsó kapunál" próbálkozik, összebarátkozik a lánnyal,és semmi jelét nem mutatja romantikus szándékainak, miközben elnyeri a lány bizalmát, gyakran több információt oszt meg vele,mint másokkal- egyszer csak előáll vele,hogy "többet érzek irántad".
Mindezt van,hogy 1-2-3 év barátság után, amikor már kialakult egyfajta intimitás, szegény lány meg csak kapkodja a fejét, hogy "de mi csak barátok vagyunk", teljesen jogosan, hiszen a srác tippeket adott a pasizáshoz, esetleg párkapcsolati tanácsokat, ne adj isten körömlakkot venni is elment vele- ezek után miért gondolta volna,hogy a srác szerelmes belé?
Az ilyen fiúknak-pardon a kifejezésért- nem elég tökösek ahhoz,hogy face-to-face megmondják a lánynak már az elején,mit akarnak- részint,mert sejtik, hogy visszautasítás lesz a vége, részint mert így legalább kudarc esetén lehet a lányt hibáztatni, hiszen ő az a szeeeeegény fiú, akit évekig barátzónában tartottak.
Megspórolhatott volna 1-2 év reménytelen epekedést, ha ismerkedés után egyenesen randira hívja a lányt, aminek lehet,hogy kosár lett volna a vége, de legalább elsőre egyértelmű, merre halad ez a kapcsolat.
Hibásak-e a lányok ilyen esetekben? Nagyon ritkán. Ez a típus annyira nem mutatja ki az érzéseit, annyira próbál jó haver lenni és asszisztálni a pasiügyekhez, hogy nehéz kiszúrni a valós szándékát. Azok a lányok, akik direkt hasznot húznak ennek a sráctípusnak a rajongásából, nálam talonban tartóknak minősülnek, ami más tészta ugye.
A kapcsolatfóbiás cicatolvaj típus
Elviekben ugye szingli, aki vágyik társra- aztán beleszeret valakibe, akinek barátja, rosszabb esetben férje van. Pech- de amikor sorozatosan történik meg ez valakivel újra-meg újra, el kell gondolkodni azon, mitől is fél annyira az illető?
Az ilyen férfiak többségének nem volt még normális kapcsolata, vagy egy korábbi kapcsolata nagy traumával zárult, ami komoly sérüléseket okozott neki, ezért inkább csak plátóian csodálja a lányokat.
Ne értsük félre- ő valóban odáig van ezekért a nőkért, isteníti és csodálja őket, épp azért,mert megkaphatatlanok- barátként mellettük van "jobb,mint a semmi", de sosem lépné át a láthatatlan határvonalat, szívesen fantáziál, de ha a lány otthagyná érte a barátját, nem örülne neki.
Számára ez az intimitás maximuma- a a vágy elérhetetlen tárgyának barátja, meghallgatja a párkapcsolati gondjait, keresi a "jeleket"- de valójában nem szeretne találni semmit.
Amikor azonban megkérdezik, miért nincs valakije, a legtöbben megértően reagálnak a válaszra, hogy "akit szeretek, foglalt"- tökéletes alibi, nem csak mások főként inkább önmaga előtt. Egyszerűbb így, mint bevallani magának, hogy fél egy rendes párkapcsolattól.
Többségüknél ez átmeneti állapot, legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják.
Hibásak-e a lányok az ilyen esetekben? Gyakrabban,mint az előző típusnál. Egy unatkozó barátnő vagy feleség, aki csak egy kis flörtre vágyik, betartva a határokat, könnyen elcsábul . Azonban itt sem mindig ilyen egyértelmű a helyzet- megeshet, hogy a lány tényleg csak egy haverra vágyik, aki "férfiszemmel" látja a kapcsolatát.
Lányok és a barátzóna
Ritkábban fordul elő, de azért ez sem szokatlan.Ami fontos ebben a témában ,és ezzel kezdeném- a legtöbb lány féltékeny a fiú haverok barátnőire, de ez nem jelenti azt,hogy romantikus érzései lennének a srác irányába- mi nők barátság téren birtokolóbbak vagyunk, mint a fiúk, épp ezért féltékenyek vagyunk mindenkire, aki "elveszi" a barátunkat- lánybarátoknál ugyanígy rosszul esik, ha bepasizik, és hanyagolja a közös programokat, nem?
Itt is két típust említenék meg, de várom a Ti észrevételeiteket is.
Tini-rajongás
Az Out of my league típus női megfelelője, amit azonban a legtöbb lány kinő a középiskola végére. Tipikus példa,hogy a könyvmoly lánynak megtetszik az osztály menő csávója, és hogy bevágódjon, odaadja a matekleckét (anélkül,hogy a srác kérné), megtesz neki szívességeket, és egy idő után elkezdenek összehaverkodni- a srác részéről ez tényleg ennyi, a lány meg reménykedik, hogy majd észreveszi a fiú, milyen csodás személyiség.
Aztán a srác összejön valakivel, a lány meg összetörik- mi nők gyakran ki is lépünk a barátzónából, ha a srácnak lesz kapcsolata, kevesen vállalják akkor is a barát szerepét, ha reménytelen a dolog.
A legtöbb lánynak eddig és nem tovább tart a barátzónás korszaka, esetleg még egyetemen is be lehet ezt játszani, de felnőttként csak érzelmileg fejletlen, infantilis személyeknél jellemző.
A rosszfiú-project
A tipikus jófej nőcsábász barátjának lenni elég mókás- megtudhatod, miért nem telefonálnak a pasik, ellesheted a link srácok csajozási trükkjeit, remek kísérők és kamubarátok, ha a helyzet úgy kívánja... és lehet,hogy egy nap arra ébredsz, hogy beleszerettél.
Mindig udvarol neked, és hiába hallottad,ahogy más lányokat is ezzel szédít, mégis elhiszed neki. Egyértelmű, hogy tisztel téged-hiszen nem dőlsz be a hülyeségeinek és dobod le azonnal a bugyit- ugyanakkor veled soha nem túlontúl bizalmaskodó, a flörtöléssel sem lép át határt. Komolyan a barátjának tart, és bár bejössz neki- legalábbis elkapna egy körre- nem akarja ezt elszúrni. Ugyanakkor ha egy jó numera ígérkezik, simán lemondja a megbeszélt mozit, egocentrikus kis világága ugyanis sokszor nincs tekintettel másokra.
Az olyan lányok, akik beleszeretnek pernahajder barátjukba, legtöbbször kivárásra rendezkednek be- megvárják, amíg a srác megkomolyodik és komoly kapcsolatot akar, addig élik az életüket.
Csakhogy meddig érdemes várni? Megjavul-a egyáltalán, elvárható-e tőle ilyesmi?
Az ilyen esetek többségében sajnos a lány hiába vár- ugyanakkor az ellenkezőjére is tudok példát mondani.
Hibásak-e a fiúk, ha barátzónában tartanak egy lányt? A férfiak többsége- tisztelet és háromszoros hurrá a kevés kivételnek- annyira nem látja az ilyen érzelmi finomságokat, hogy gőze sincs lány haverja érzéseiről. Többségüknek nincs szeme ehhez, meg nem is érdekli őket a dolog.
Végül egy fontos kérdés: ha bejövünk egymásnak, de nem akarjuk tönkretenni a barátságot, mit tegyünk?
Mint fentebb írtam, az ilyen helyzet nem barátság- vágjatok bele! Már úgysem lesz olyan a kapcsolatotok, mint előtte volt, nem veszíthettek sokat. Később-ha normális keretek között ért véget a kapcsolat- lehettek barátok.
