Még régebben megcsináltam azt a posztot, amiben azt mutattam be, mik azok, amik a legjobban tetszenek nekem egy férfin, és már régóta terveztem egy olyat is, amiben azt írom le, mi az ami viszont kifejezetten taszít, de mostanában több blogon is láttam pont ezzel foglalkozó bejegyzést, úgyhogy úgy döntöttem, kicsit jegelem ezt a tervet, de most éppen nincs más ötletem, gondoltam, itt az ideje :)
Végül is ahány lány, annyiféle ízlés ezen a téren. I. Mély dekoltázs
Ez az, amit a legkevésbé értek. Egyrészt, ki találta ezt ki, hogy utcai viselet legyen? Másodszor, mit akarnak megmutatni a mély kivágással? Főleg, hogy általában cingár férfiakon szoktam látni ilyet, tehát még csak nem is az izmok miatt. Már csak az a kérdés, melyik cikibb- a kibuggyanó szőr, vagy a gyantázott mellkas?
II. Túl sok tetkó
Vannak, akiknek ez kifejezetten bejön- én viszont határozottan idegenkedem ettől. Egy-két (személyes!) tetoválással még a világon semmi baj, de ilyen közhelyes dolgokkal agyonvarratni magát az ember fiának szerintem nem jó húzás. Külön gáznak találom a gyémántos, tollas, sárkányos tetkókat, nem értem mi értelme valami közhelyparádét életed végéig a bőrödön hordani, csak mert "ez a menő"?
III. Fullcap
Ha csak akkor hordják, amikor mondjuk az időjárás is indokolja,az oké, de amikor akár 30 fokban is, vagy zárt térben, akár olyan helyen is,ahol a legkevésbé sem illendő,az nagyon ciki, és mostanában sok ilyesmit láttam.
IV. Pink és társai
Kis mértékben nincs ezekkel semmi baj, de a rózsaszín meg neonnarancs felső nekem egy kicsit túl sok. Van akin jól áll,persze- de törpe kisebbséget alkotnak azokhoz képest, akiken nem néz ki jól, mégis hordják. Különösen mély dekoltázzsal párosítva izgalmas :D
V. Izompóló izom nélkül
Fontos, hogy egy férfinak legyen önkritikája - aki ilyesmit hord, úgy, hogy nincs mit mutogatni benne, az valószínűleg híján ennek.
VI. Könyékig érő fesztiválszalag- gyüjtemény
Amikor a két éves,agyonmosott, foszladozóban lévő szalagok sorakoznak valakinek a karján, számomra azt közvetíti,hogy illető komolytalan, és képtelen felnőni.
Ez egy kicsit off-topic bejegyzés, de ez olyasmi, amiről én még nem láttam olyan posztot, ami úgy összefoglalná, meg elkülönítené ezt a férfitípust.
Valószínűleg találkoztatok már ezzel a típussal, ha nem személyesen, akkor valamely barátnőtök által. Meglehetősen könnyű felismerni őket, a viselkedésük ugyanis nem mondható szolidnak.
Megismerkedsz egy fiúval- egy buliban, a facebookon, vagy a buszon, most ez nem lényeges- aki végre mindig felhív, amikor megígéri, és nem az az első dolga, hogy a szexet forszírozza, hanem kedves, figyelmes, romantikus. Szinte azonnal egy párként gondol kettőtökre, minden nap jelentkezik, telefonál, mindig látni akar, amikor ráérsz- minden követ megmozgat, hogy sokat tudjatok együtt lenni, bármit megtenne érted- igen, meseszerű, és talán felmerül benned a kérdés, hogy ez az egész túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ugyanis nagy vallomás "szeretlek" nagyjából 1 hét után, vagy még előbb elhagyja száját, bemutat a barátainak, szélsőséges esetben még a szüleinek is, meg akarja ismerni a te barátaidat, és mindig veled akar lenni, mindig azt akarja, amit te, ne adj isten a közös jövőt (összeköltözés,ilyesmik) is szóba hozza.Elhessegeted magadtól a gondolatot, hogy ez túl gyors, és inkább örülsz annak, hogy van valaki, akit végre érdekelsz, és fontos vagy neki. Aztán egyszer csak- lehet, hogy pár hét, de maximum pár hónap után- megváltozik. Hirtelen megritkulnak az addig szakadatlan hívások, nem akar már állandóan veled lenni, aztán jön valamilyen olyan szöveg, hogy "nem így akartam felépíteni ezt a kapcsolatot, nem így kellett volna, túl gyors, meg túl sok nekem ez az egész", "nem veled van a baj, egyszerűen csak túl sok a felelősség nekem, még nem állok készen" mondja ezt az a fiú, aki lelkesen ugrott bele nagyjából mindenbe, aki ha tiltakoztál, hogy túl gyors ez vagy az, lelkesen mondta, hogy "dehát szeretjük egymást, nem?". Ha ezen mind ismerősek, akkor valószínűleg volt már dolgod a szeretlek-fiúk illuzionista alfajával.
Az illuzionista semmi másra nem vágyik, mint a mindhalálig szerelemre, és valószínűleg erősen szeretethiányos. Nőben is van ilyen- csak mivel ha mi lányok így ráakaszkodunk valakire, azt az illető annyira nem szokta díjazni, nemhogy még adja is alá a lovat- ezért aztán minden potenciális partnerben, kósza flörtben a Nagy Ő-t látja. Könnyű őt belelkesíteni- de olyan magas fokozaton ég, annyira hisz ebben az álomképben, hogy minden kis fellángolás helyére az igaz szerelmet képzeli, hogy aztán ugyanilyen gyorsan ki is ég- és jön a következő Igazi.
Ami szomorú, hogy nem nevezhetjük őt igazi csalónak vagy szoknyabolondnak- a szex itt nem szerepel fő motivációként, csakis az, hogy szeressék, hogy tartozzon valakihez, és amiket mond, nem terveli ki előre, ahogy azt sem, hogyan fogja lapátra tenni "álmai asszonyát", ha jön a nagy kiábrándulás, amit mond, azt akkor, abban a percben 100%ig komolyan gondolja. Épp ezért megteremti pár hétre a tökéletes szerelem illúzióját- de a szürke hétköznapokat nem tudja elviselni.
Érdemes megemlítenem a típus másik, jóval ritkább alfaját is (de nehogy abba a hitbe ringassátok magatokat, hogy minden szeretlek fiú ide tartozik, ez jóval ritkábban fordul elő!). Rendszerint idősebbek, minimum a húszas éveik elején-közepén járnak, és még soha nem volt senkijük így komolyan, maximum egy-két alkalmi dolog, vagy még az sem- az ilyen fiúknak vagy az élsport, vagy a tanulmányaik, vagy a hobbijuk annyira elfoglalta minden idejüket tinikorukban, hogy a lányokat maximum messziről nézegették. Félénkek, óvatosak, ugyanakkor vágynak a szeretetre- de valószínűleg tapasztalatlanságuk miatt nem nagyon mernek ismerkedni. Általában nem azok a nagy dumás fazonok, maximum a baráti körben engedik el magukat. Frusztrálja őket, hogy a környezetükben már mindenkinek van/volt komoly kapcsolata, ő viszont (mivel komolyan veszi az ilyen dolgokat, és sosem ragadtatja el magát) sosem volt még szerelmes. Kezd arra gyanakodni, hogy valami hiányzik belőle- hogy neki talán nem is menne. Ha az ő életében megjelenik az Igazi Nő (aki tényleg az, nem csak úgy tűnik, mint az illuzionisták esetében), akkor legszívesebben világgá kürtölné, pokolba az ésszerűséggel, végre,végre szerelmes! Hajlamos tehát elsietni a dolgokat, mivel nem tudja, hogy egy kapcsolatban mit mikor illik, és valahogy szeretné bepótolni az elvesztegetett éveket. Ez a típus legtöbbször el is veszi feleségül az első szerelmét, minek várjak, ha egyszer itt van alapon.
Az ilyen fiúkból kitűnő férj és apuka lesz- ha vállalod a tanítónéni szerepét, és mindent, amit egy kapcsolatban tudni kell, átadsz neki, és te az az "egyemberes" típus vagy, érdemes belevágni, de sok türelmet igényel, ezt tartsd szem előtt.
Miről ismered fel az illuzionistát?
A mai romantikus giccsfilm áradat nem csak a nőkre van hatással,hanem a férfiakra is- az igaz szerelemmel kapcsolatban azt a tévhitet táplálja, hogy minden utcasarkon szembejöhet Ő, hogy teljesen normális ömlengve udvarolni, és szerelmet vallani minden percben, és hogy az átlagos emberek kapcsolatainak is ilyennek kell lennie- az azonban nincs benne ezekben a filmekben, hogy ez milyen ritka dolog- hogy rengeteg tapasztalat, csalódás, vagy csak keresgélés után sem biztos, hogy megtalálod, aki iránt tényleg így tudsz érezni,nem csak beképzeled magadnak.
Az illuzionista hajlamos más téren is ilyen impulzívnak lenni: -Lelkesen belekezd dolgokba, majd félbehagyja őket (tanulmányok, hobbik) -Minden iránt tud lelkesedést mutatni -Folyton új ingereket keres -A barátai nem nagyon érdeklődnek irántad, amikor bemutat nekik, nem törekszenek arra,hogy megismerjenek, kedvesek, de érdektelenek, mégpedig ha tényleg te vagy az igazi, akkor kíváncsiak lennének rád, de valószínű látták már ezt a műsort. - Túl sok exbarátnő (ez mindig intő jel, bármiről legyen is szó)
Mit tegyél, ha összehoz vele a sors?
Remélhetőleg fel fogod ismerni, ebben az esetben több lehetőséged van: - Ha annyira nem jön be: MENEKÜLJ, -Ha alkalmi kapcsolatra vágysz: vágj bele, nem kell attól félni hogy túl komolyan vesz, -Ha nagyon-nagyon-nagyon szeretnéd őt megszelídíteni: próbálj rájönni, hogy átmeneti-e nála ez az állapot ( komoly kapcsolatok szakításai után előfordulhat, hogy egy amúgy átlagos fiú hirtelen illuzionistává változik, és pirongva bevallom, én is szeretlek-lánnyá változtam pár hétre miután a volt élettársammal szakítottam, a sráctól azóta bocsánatot kértem, és remélem, hogy nem bántottam meg nagyon), vagy ez már régóta tart nála.
Ha átmeneti, csak várj. Előbb-utóbb fel lesz készülve egy normális kapcsolatra- persze nem biztos, hogy veled, de egy próbát megér, ha nagyon komolyan érdekel. Ne nyomulj, csak legyél ott a kép sarkában.
Ha alapból ilyen (illetve egy kor után azért szokás ezt kinőni, de ez akár évtizedekig tarthat), akkor változtass a játékszabályokon- de ne úgy,hogy nem veszed fel,ha hív, vagy játszd az elérhetetlent (igen, ez is egy módszer, amivel még jobban magadba bolondítod, és ezzel meghosszabbítod a kapcsolatotokat, egy rekordot ezzel kapcsolatban egy barátnőm állította, aki 8 hónapra elhúzta a szeretlek-fiút drámát.) . Tudasd vele,hogy igen, benne vagy a buliban, igen, érdekel, de te szabod a szabályokat- semmi sietség, semmi ömlengés, minden menjen úgy, ahogy egy átlagos kapcsolatban, lassan, lépcsőfokról lépcsőfokra. Ha belemegy a játékba, és komolyan megismer, mielőtt nagy dolgokra szánja el magát,tudni fogja, hogy mit vállal, hogy ki is az a lány, akivel ezeket a lépéseket megteszi (mert két hét alatt ugye annyira nem lehet megismerni a másikat). Így el tudja dönteni, tényleg akarja-e, és ebből akár tartós dolog is lehet- ha összeilletek, természetesen. Hogy ez biztos módszer-e? Nem. Nincs biztos módszer, de ez müködhet.
Elnézést kérek,hogy a héten nem jelentkeztem- két vizsga és további beadandók nehezítették az életemet ezen a héten :(
Viszont a szokásos heti outfit-fotózás nem maradt el,bár kétségtelenül nyomott hagyott az arcomon az elmúlt pár nap nemalvása, azért a képekkel most elégedettebb vagyok, mint legutóbb.
Évek óta keresek ballont, minden tavasszal-aztán mindig arra gondolok, hagynom kéne az egészet, szinte nincsenek is átmeneti évszakok- és persze hogy már majdnem június van, de én megtaláltam :) Aminek részben örülök, hogy most a kicsit hűvösebb idő miatt tudom hordani. A ballon egy turiból van, 3000 forint körül volt, Topshopos.
Ha választanom kéne, melyik ruhadarabomban érzem magam a leginkább szexinek, akkor ezt a zöldeskékes Andyus ruhát mondanám- anyukám hozta nekem még régebben Mardidból. A hüvős idő miatt egy kardigánra és harisnyára is szükségem volt, valamint mivel ez a szombat elég mászkálósra sikeredett, nagy kivételesen tornacipő szerűséget húztam, amúgyis ki akartam próbálni, milyen egy elegánsabb ruhával.
Az biztos, hogy elég nagy feltűnést keltettem az utcán (egyik csoporttársam szerint úgy nézett ki, amikor be volt gombolva a ballon, mintha semmi nem lenne alatta :D).
Ruha-Andyus
Kardigán-Stradivarius
Ballon- Turi/Topshop
Cipő-Primark
Hajpánt- Zara gyerekosztály :D
Koncentráljunk most csak arra ebben a bejegyzésben, amit a külsőnkben nem szeretünk! Hiszen ebből is annyi van egy átlagos nőnek, mint égen a csillag. Ebben a posztban tehát leginkább azokról a dolgokról fogunk beszélgetni, amiken könnyebb valamelyest "javítani" , és mivel én minden ilyen témát igyekszem öltözködés szempontjából megragadni, így most sem lesz ez másként (azért majd várható a közeljövőben egy kis off-topic bejegyzés is).
Ha csak azt kéne listába szednem, mik azok a dolgok, amik zavarnak a saját külsőmön, az is meglehetősen durva menet lenne, de lássuk.
-Rövid lábak
-Nemlétező mellek
-Fogak (ide viszont kirakhatom a "folyamatban" táblát)
-Rengeteg pattanásheg
-Túl kicsi szemek
Ha írnátok egy listát ti is arról, hogy mik zavarnak benneteket a saját megjelenésetekben, és ezt megnézné egy olyan ember, aki még sosem látott titeket, valószínűleg egy bányarémet képzelne el ezeket alapján (az enyém alapján biztosan). Egy ide kapcsolódó Dove kampányvideó ébresztett rá arra, hogy ahogy mi nők magunkról beszélünk néha, az annyira kiábrándító, és valami hihetetlen hitelesen tudjuk magunkat valamiféle víziszörnyként eladni, ha még nem láttátok, érdemes megnézni!
"Változtass, vagy fogadd el!"
A lényeg, hogy a siránkozás az egyetlen dolog, ami biztosan nem vezet sehová. A víziszörny, akinek érzed magad, nem fog megsemmisülni, ha tovább "eteted". Mind tudjuk, hogy a "fogadd el magad" egy olyan dolog, amit nagyon sokan szoktak kedvesen és jóindulatúan tanácsolni, csak éppen meglehetősen nehéz dolga van annak, aki úgy érzi, hogy az a pár dolog, ami nem tetszik, felülírja azokat, amikre büszke.
De ha belegondolsz, lehet, hogy vannak olyan szépséghibák, amik csak a környezeted szemében tűnnek annak, te viszont egész jól megvagy velük. Amit mások találnak esetleg előnytelennek rajtad, de te nem gondolod így, az akkor valójában nem is hiába. Ilyen nálam például a karikás szemem, vagy hogy alacsony vagyok, esetleg a szemhéjaim közötti enyhe asszimmetria (ha eddig nem vettétek észre akkor zoomoljatok a képekre :D) , ezek olyan tulajdonságok, amiket már többen megjegyeztek (hozzátenném, azért ez nem az udvariasság csúcsa) , de én nem érzem azt,hogy ezekkel komoly gond lenne- ja, vannak, de ne érzem úgy,hogy zavarnák. Ha neked is vannak ilyen apróságok az életedben, akkor részben már mondhatjuk, hogy elfogadtad magad.
Van néhány olyan hibácska, amire viszont érzékenyebbek vagyunk. A mai világban nem olyan nehéz már korrigálni ezeket. Hajfestés, szőrtelenítés, zsírbontógépek, ilyen-olyan plasztikai műtétek százai vannak a segítségünkre, amennyiben nem tudunk együtt élni valamivel, ami hozzánk tartozik- ezek többségéhez azonban anyagi tőke kell, nem is kevés. Nem beszélve a lelki nehézségekről- el tudunk-e fogadni valami, ami nem hozzánk tartozik, ami lényegében egy "mű" dolog, képesek vagyunk a sajátunkként tekinteni rá, mint a mi testünk és személyiségünk alkotóelemére? Ezért is nem pártolom a plasztikai műtéteket, mert szerintem sokan utána sem lesznek teljesen elégedettek az "idegen testtel" az életükben.
Amiért megdolgozol, az a tied- ha sminkkel, öltözködéssel, fogyókúrával tudod valamelyest javítani az amúgy zavaró pontokat, és ezeket sokkal inkább a magadénak érezheted, hiszen nap mint nap teszel érte- és lehet, hogy ezek közül valamelyik lesz az, amiből később "hátrányból előnyt" kovácsolsz.
Fölényre törekvést mindenkinek!
Alfred Adlerről már beszéltünk egy régebbi bejegyzésben annak kapcsán, hogy elmélete szerint a társadalmi érdeklődés velünkszületett tulajdonságunk, amely miatt szükségünk van a társadalom által adott keretre.
A mentálisan egészséges emberi lények életének egyik célja a fölényre törekvés. Hite szerint ha van egy komoly, jelentős hibánk vagy hátrányunk, az életünket arra áldozzuk, hogy ebből később előnyt kovácsolva boldoguljunk a társadalomban ( egy híres példa- Schorbert Norbi túlsúlyos, önbizalom hiányos tinédzserből lett "mindenki edzője")
Azok , akiknek ez sikerül, valószínűleg bármilyen akadályt el tudnak hárítani, ami a boldogulásuk útjában áll.
Az én ilyen jellegű próbálkozásom ez a blog- az öltözködés segítségével próbálom a testi hibáim egy részét leplezni, és ezeket ilyen módon a közönség elé tárni- bár nem hiszem, hogy ebből valaha is megélhetés lenne, de hobbiként mindképp maximálisan kielégítő.
Az, hogy itt vagytok, és ennek a tanúi vagytok, és rengeteg kedves megjegyzés érkezik, nagyon sokat segít ebben- úgyhogy ti is mind benne vagytok a fölényre törekvésemben, köszönöm!
Úgy látszik, minden olyan outfit fotózásra, ahol elégedett voltam a képekkel, jut egy olyan is, amiből alig tudok néhányat kimazsolázni. Már este 8 volt majdnem, amikor fotóztunk, szóval mindenféle technikai megoldásokkal sikerült úgy-ahogy szép képeket csinálni, a fele így is homályos lett, néhol piros nyusziszemekkel megspékelve, azért van pár egész elfogadható.
Ez a szett az én mércémmel mérve már-már uncsi, de az új cipőm feldobja valamelyest :)
Ma olyan szimpla napom volt, nem gondolkoztam túl sokat, csak feldobáltam magamra a dolgokat öltet szerűen. Imádom ezeket a kis szoknyákat, a feketét már több helyen láthattátok, de a sötétkék is nagy kedvenc. Az új ruhákat is felavattam, a táskát és a láncot pedig továbbra is imádom.
És még egy bónuszkép (hurrá önkioldó)
Felső-Stradivarius
Dzseki-Primark
Szoknya-Stradivarius
Cipő-Primark
Táska-Zara
Napszemcsi-I am
Lánc- Mango
A nyereményemből megvettem sok olyan apró dolgot is, amikre amúgy is költöttem volna, így most mondhatni egyenesben vagyok.
Így hát most jön egy nagyobbacska "haul" bejegyzés, de szerintem ezután egy jó darabig csak apróságok maximum, mert minden megvan kb, ami tavaszra-kora nyárra terveztem, sőt, nyárra is már csak egy magas derekú farmershort kell, és valami szép saru (lehetőleg kínai).
A Stradivariusban vettem ezt az aranyos basic felsőt, nagyon jó anyagú, és ilyen tipikus lazulós napokra való, szeretem a csíkosat.
Amikor megmutattam ezt a nyakláncot a nagymamámnak, azt mondta, kislányom, te nem vagy normális :D
Lehet, de akkor is tetszik, valami uncsi hétköznapi basic szetthez tök jó lesz. A H&M-ben találtam, de csak a Camponában láttam, sehol máshol, szóval gondolom régebbi lehet.
Kiskamasz korom óta nem volt farmerdzsekim- azt már kinőttem sajna amit annó hordtam, azóta pedig azért nem vettem, mert aztán jött ugye a fekete korszakom, amikor egy ilyen tüllös kabátkát hordtam, amikor olyasmi idő volt. Nagyon sokba kerülnek az Inditex boltokban, eszem ágában sem volt ennyit kiadni érte, de szerencsére a szüleim voltakpár napot Madridban, adtam nekik 20 eurót, mondtam, ha ennyiből nem jön ki, akkor ne hozzanak, vegyenek mást. Abból pont kijött, a Primarkból van, és gyönyörű.
Amit ajándékba hozott nekem, az is onnan van, egy gyönyörű cipő, amin nem látszik a kutyusunk szőre, mert kb ugyanolyan színű, és ráadásul bőr. Szeretem a telitalpút, nyárra kb csak olyanom van, mert szerintem kényelmesek.
Ez a táska pedig a Blanco nevű boltból érkezett hozzám, őszintén szólva nem nagyon vannak oldaltáskáim, de szépek színei, biztos fogom hordani.
A körömlakkok 1 euróba kerültek per darab, azért hozta haza őket anyu, a narancsos egy sima körömlakk, a másik kettő ilyen pontozós, és hátul meg díszkövek vannak benne. Most ennyit sikerült alkotnom vele, ha lesz időm és energiám, majd kipróbálok más dolgokat is :)
Ebben a bejegyzésben csupán néhány öltözködéssel,sminkeléssel, életmóddal kapcsolatos feltételezett (hangsúlyozom, feltételezett, mármint főként női magazinok által terjesztett sztereotip "legendák") férfiattitűdöt vettem nagyító alá. Nem biztos,hogy az igazság nálam van( vagy akár odaát), csupán a tapasztalataimat írom le.
Hogy értsétek,honnan vannak ezek az értesülések: azért jelentkeztem pszicho szakra annak idején,mert úgy 14 évesen vettem észre, hogy a környezetem egyfajta fizetetlen párkapcsolati tanácsadóként tekint rám, és gyakran olyanok is nekem sípolták el a bánatukat, akikkel amúgy nem ápoltam szoros kapcsolatot, vagy akár nem is ápoltam szinte semmilyen kapcsolatot. Megtalálnak akár a vonaton, vagy a buszon, esetleg a Tescoban, miközben végtelen hosszú sorban állok 2 baconos kiflivel a kezemben. Ilyenkor azért hallok ezt-azt.
Sok fiúbarátom van, sőt, javarészt fiúkkal barátkozom, mert néha kicsit elrettent a női rosszindulat és pletykálkodás, ami nem igazán az én világon- természetesen azért vannak tündéri, kedves rosszindulatmentes nők az életemben :) Szóval a fiúk szeretik a lánybarátaikkal megbeszélni az ilyesmit, mert a haverok előtt "gáz lenne" , így azt hiszem, egészen hiteles képet tudok alkotni erről a témáról. De mint említettem, ezek csak spekulációk. Azért remélem, jól szórakoztok majd :)
"A természetes külsőnél nincs szebb" Mondják a hímneműek. Na már most fontos tisztázni, hogy ilyenkor mire gondolnak- ugyanis a legtöbb fiú egy szolid , alapozó/BBkrém+ korrektor+ pici szempillaspirált kombinációnál nem biztos, hogy érzékeli, hogy mi most akkor ki vagyunk festve, persze vannak, akiknek jó szemük van az ilyesmihez, de ők szerintem törpe kisebbséget alkotnak.
A smink jó esetben arra való, hogy a kis tökéletlenségeket elfedjük vele. Ha ezek nincsenek, remélhetőleg magabiztosabbnak érezzük magunkat- és ezáltal lehetséges, hogy feltünőbbek leszünk az ellenkező nem számára- egy olyan lány, aki nem feszeng mondjuk a bőrhibái miatt, nagyobb eséllyel viselkedik oldottabban férfiak társaságában.
Ha egy átlagos fiú meglát az utcán egy átlagos lányt smink nélkül jó eséllyel elsétál mellette bármilyen különösebb gondolat nélkül az illető hölgy külsejéről, de simán meglehet, hogyha ugyanezt a leánykát kifestve, kiöltözve látná meg először, felkeltené az érdeklődését, és ha utána mondjuk legyünk romantikusak, egymásba szeretnek, és látja reggel,festetlenül, azt fogja gondolni, hogy senki nincs ilyen szép, mint az ő barátnője smink nélkül. " Az én csajom akkor is bomba nő ha nincs kifestve"- persze, ez igaz, annak, aki szereti őt. Akit szeretünk, annak nem látjuk a hibáit, főleg ha ilyen kis apróságokról van szó. Ugyanakkor vannak lányok, akik nem érzik szükségét annak, hogy fessék magukat, mert nem zavarják annyira ezek a hibák, hogy elfedje őket- szuperek vagytok,lányok!
" Csontokkal csak a kutya játszik" Első körben kikérem magamnak minden csontsovány nőtársam nevében az animál szexre való burkolt célozgatást :D Másodszor is, itt nem akarok felesleges vitákba bonyolodni, hogy most akkor mi tetszik a férfiaknak, mekkora mell meg satöbbi, úgyis egyénfüggő egyrészt, másrészt pedig majdnem mindenki amellett tör lándzsát, amilyen alakja neki van. Helyette elmesélek nektek egy történetet. Van énnékem egy kedves fiúbarátom, nagyon régóta ismerem. Az illető úriember nem kimondottan jóképű, inkább érdekes, viszont nagyon erős kisugárzása van, és hatalmas szövegei, hihetetlenül vicces figura. A csajok körbedongják, mióta csak ismerem, azt látom, hogy nem is nagyon kell tennie érte, és bomlanak érte a nők. Ő nagyon sokáig élt eléggé csapodár életet, hiába járt/kavart gyönyörű,de tényleg hihetetlenül szép lányok tucatjaival, egyikkel sem tudott hosszútávra tervezni. Ha kérdeztem milyen lányok tetszenek neki, azt válaszolta nagymellű,vékony, világoshajú-nagyjából minden barátnője így nézett ki. Aztán megismerte élete nagy szerelmét. A lány meghökkentően alacsony, és az a kedvesen duci fajta, sötét hajú,és a melle sem túl nagy, és nem az a klasszikus szépség. Több éve együtt vannak már, és a srác azóta nem is tudott ránézni más nőre, ők ketten pedig jövő nyáron összeházasodnak.
A szerelem nem viccel-higgyétek el nekem, magam is tapasztalom nap mint nap (erről is lesz majd bejegyzés, ha szeretnétek). Teljesen mindegy, milyen számodra az ideális férfi/nő, ha megtalálod akit keresel, nem fog érdekelni a súlya, a magassága, teljesen mindegy lesz, öt kilóval könnyebb vagy nehezebb- hiszen ő úgy jó, ahogy van. Megéri várni arra, aki úgy látja, hogy ti vagytok a legszebbek, ebben az egyben teljesen biztos vagyok.
"A nagyon lengén öltözött,vastagon kisminkelt lányok közönségesek" Annyi panaszt hallok, kedves lányok, hogy " a fiúk csak a ribiket veszik észre, akiken tonnányi smink van, meg kilóg mindenük, közben meg azt mondják, hogy milyen gáz, de kiesik a szemük" Az, hogy közönségesek, az egy ténymegállapítás, ami nem foglalja magába azt hogy "nem is nézek rájuk". Ami nincs kirakva, azt nehéz megnézni, és én, hetero nő létemre van, hogy szintén megnézem, mert néha olyan feltűnő, hogy nem lehet nem észrevenni, ha a villamoson egy Grand Canyon-t nyomnak az arcodba. Azok a fiúk meg, akik könnyű prédára vadásznak, biztosan ezeket a lányokat fogják előnyben részesíteni, mert ezek a ruhák legtöbbször afféle zöld jelzésként működnek, úgyhogy nem kell annyira bánatosnak lenni, ha valaki nem téged szemel ki egyéjszakás kalandra- ha egy srác meg csak ilyen lányokkal ismerkedik, valószínűleg éppen olyan szakaszában van az életének, hogy nem szeretne komolyabbat, mindenkinek szíve joga,bárkivel megtörténhet, hogy csak száll virágról virágra. Az, hogy megnézi az utcán, nagyon nem egyenlő azzal, hogy ilyen barátnőt szeretne- úgyhogy emiatt felhúzni magunkat teljesen felesleges, minket is feldobna egy izmos férfitest látványa a villamoson, nem?
